Egyik szemem sír, a másik nevet?

2014.11.10 – Ülök a háztetőn, szakadó esőben és hallgatom a “It’s gonna be the best day of my life” című számot… idilli mi? Az idodában maradt a kulcs, a landlord (főbérlő) pont elutazott londonba, manka meg 3 óra mulva ér haza… 😀 Így az egyetlen járható út a kistetőn keresztül vezetett volna, ha

Egyik szemem sír, a másik nevet? részletei…

Manapság

Nagyon régen írtunk már…Elég sokat dolgoztunk és valahogy csak éljük a dolgos minden napokat:)

Végre megyünk nyaralni, pontosabban haza:) Már csak 1 hét, nagyon várjuk már. Peti rengeteget dolgozik…7 ből 7 nap…alig áll meg…Lassan végére ér a projekteknek..legalábbis: ” fingers crossed”, ahogy az angolok mondják. Egyértelműen ráfér a Holiday…:) Nézzük szépen sorjába mi is történt???Hmm… Manapság részletei…

Mese-mátka csodái:)

Egy rövidke időre hazautaztunk és igyekeztünk minél több Mindenkivel találkozni de sajnos így sem sikerült Mindenkivel. L

Nagyon  ránk fért már ez a kis kikapcsolódás, feltöltődés. Peti nagyon sokat dolgozott az elmúlt hónapokban.  Mind a ketten már alig vártuk, hogy végre az otthoni levegőt szívhassuk, finom magyaros ételeket ehessünk , találkozhassunk és beszélgethessünk Mindenkivel akivel csak lehet. Mese-mátka csodái:) részletei…

Így jártam anyátokkal… előzetes

Ajjj de nagyon furcsán hangzik. Mindig olyan izgalmas, mikor az ember egy olyan lépést tesz, amit ez előtt életében még soha, noha képzeletben számtalanszor átélte már. Pláne érdekes ez olyan esetben, amikor a döntés nagy felelősséggel jár. Nem lehet előre tudni, hogy a döntés jó-e vagy rossz. Ezt nem tudja senki, csak bízunk benne, hogy végül jó döntést hoztunk. Viszont van itt egy gondolat, – köszönet egy kedves barátomnak érte – ami segíthet: ha nem döntesz, utólag jobban fogod bánni, mert soha nem fogod megtudni mit hagytál ki. Így van? Így van. Szóval, ha nehéz döntés elé kerülsz: Ne várd meg az ellenérveket, hanem rúgd seggbe magad és csináld meg, ne szórakozz! Az élet rövid…

Így jártam anyátokkal… előzetes részletei…

Jó régen írtunk már…

Nem is tudom , hogy hol kezdjem.:)

Na jó rendben, vágjunk a közepébe…

 Az elmúlt párnap-hónap megszokottan telt…Dolgoztunk és dolgoztunk . Peti egyre ügyesebb a szakmájában..:) A héten meg is dicsérték. Elégedettek Vele. Közben otthonra is igyekszik dolgozni. Szóval mondhatni 24 órából 7-8- at alszik, a többit dolgozza..Nem kispályás, de igyekszem etetni-itatni, mert olykor elfelejt bekapni pár falatot vagy épp inni.. Jó régen írtunk már… részletei…

Napról napra…:)

Hogyan telnek a napjaink? Mit csinálunk? Merre járkálunk?

Már említettem az én beosztásom igen változó plusz, amikor nem dolgozom akkor fejleszteni megyek, hamarosan pedig önkénteskedni fogok egy Szervezetnél. Így mondhatni elég mozgalmas napjaim vannak, és Petinek szint úgy. Péter Úr rendszerint reggel 6.45 körül kel fel. Én általában már jóval hamarabb fent vagyok. Elkészítem gyors az aznapi kajcsinkat, majd együtt megyünk a buszmegállóba. A 48-as busszal utazunk rendszerint. Peti hamarabb leszáll, mert a munkatársaival utazik tovább autóval a munkahelyére, Corsham-re (Kicsi kis város Bristoltól olyan 30-35 percre) Miután Peti leszáll én utazom tovább Bristol  központba majd egy másik buszra átszállva a munkahelyemre.

Napról napra…:) részletei…