Nagyon régen írtunk már…Elég sokat dolgoztunk és valahogy csak éljük a dolgos minden napokat:)
Végre megyünk nyaralni, pontosabban haza:) Már csak 1 hét, nagyon várjuk már. Peti rengeteget dolgozik…7 ből 7 nap…alig áll meg…Lassan végére ér a projekteknek..legalábbis: ” fingers crossed”, ahogy az angolok mondják. Egyértelműen ráfér a Holiday…:) Nézzük szépen sorjába mi is történt???Hmm…
Ami először eszembejut az kb. egy másfél hete Petivel történt…Munkája után az egyik szupermarketbe ugrott be kenyérért, csupán pár percre hagyta ott a Scooter-/Robogóját/Elektromos rollerjét ki hogyan nevezi…..de le is csapták rá..Csak röviden az Ő szavaival élve mesélném. Fizetett jött kifele a boltból és a nagy ablakokon keresztül látja hogy valaki mahinál a robogójával…megfagyott / azt mondta, hogy nem egyszer lefutott a fejében már egy ilyen ehhez hasonló…de nem akart most a szemének hinni/ Szóval pár másodperc után mint az őrült rohan kifelé…a Csávóka pedig egy nagy-nagy ollóval már épp végzett a zárjával. Peti szidta mint a bokrot… és döbbenetében magyarul majd pár másodperc után angolra váltott…Érthető reakció. A csávóka hebegett-habogott hogy valami haverjáé…tartozik neki pénzzel…erre Peti: “Jó de akkor az én kulcsom miért nyitja ezt A zárat?” A srác nem tudott mit mondani…Közben már a biztonságőrt is hívták ….A Csávóka elsétált, Peti megfigyelte az autót és a rendszámát, amit továbbított a később érkező rendőröknek… Röviden tömören ez történt…azóta a robogó épségben új zárral.
Gondolkodjunk mi történt még?! NAAA, igen felmondtam és egy újabb helyen fogok kezdeni! Egy iskolában St.Christopher’s a neve. Bristolban található és fogyatékos gyerekek képzésére szolgál. A tanulók főképpen autizmussal, epilepsziával, értelmi fogyatékossággal, hiperaktivitással, cerebral palsy-vel diagnosztizáltak. Igen, igen örülök, mert egy újabb lépést haladtam előre és nagyon de nagyon várom már, hogy kezdhessek!Mit fogok csinálni? Hmm, mindent!Pontosabban étkezéseknél aszisztálni,iskolába átsétálni, hazajönni, leckét befejezni, játszani, önnellátásban segíteni…Pontosabban a mindennapi tevékenyésgeikben segíteni. Tényleg nagyon várom már!:))))) Bővebben majd később, mert most még nem sok mesélni valóm van,mert enm kezdtem még el.
A régi helyemről -az idősek otthonából- a munkatársaim kedvesen elköszöntek tőlem! Kaptam virágot, csokit, kártyát,amelyben sok szerencsét kívánnak! Nagyon jól esett! kellemes élményként marad meg és az 5 és fél hónap alatt szerzett szakmai élmények is nagyon nagyon sokat jelentenek. Röviden ennyit a munkavilágáról…Új hely, új emberek, új kihívások GYERTEK! 😀
Angol…lelkesen kitartóan járunk mind a ketten angol tanárhoz! Elvileg július végén nyelvvizsgázom C-ből, ideges épp nem vagyok teljesen más, mint amikor érettségi előtt a továbbtanulásomhoz kellett…Nagyon más érzés…:) S nem is vagyok olyan stresszes, ami számomra igen jó kívánom hogy maradjon is meg, mert aki ismer tudja hogy milyen idges is tudok lenni néha egy-egy vizsgahelyzet előtt. Peti is igyekszik, de a munkája miatt olyan sűrűn nem tud tanárhoz járni sajnos, de próbálja a heti 1 alkalmat bepréselni:)
Mi történt még…gondolkodjuk….
Azt hiszem röviden ennyi…mostanság nem sok minden zajlott..:) Igyekszünk írni legközelebb is!!! Nagyon várjuk hogy menjünk már!:)))
Puszi Mindenkinek!
Hamarosan jelentkezüüünk!:)